Amerika figyelmeztet: Ukrajna elvesztette a kontrollt, ami óriási veszélyt jelent Európa számára

Valós veszélyt jelentenek a környezetre és az emberi egészségre az Ukrajnából érkező gabonafélék és más szántóföldi növények, mivel sok esetben az exportra értékesített szállítmányokban is találtak génmódosított növény-szennyeződést a független laboratóriumi vizsgálatok. Magyarországon is fennakadt az ellenőrzésen ilyen szállítmány még 2023-ban, amely óriási veszélyt jelent az agrárgazdaságra és a környezetre, tekintve, hogy hazánkban szigorúan tilos a genetikailag módosított növények termesztése és az ezekkel folytatott kereskedelem is.

Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának (USDA) az Ukrajna biotechnológiai helyzetértékelését részletező, átfogó jelentése ugyanakkor súlyos megállapításokat tesz.

Ukrajna az illegális GMO-termesztés fellegvára

Ukrajnában nincs engedélyezett GMO-növény, vagyis az ilyen növények termesztése, importja és exportja is illegális. Ennek ellenére jelentős mértékű lehet az alacsonyabb önköltséggel termeszthető génmódosított növények elterjedése Ukrajna hatalmas szántóterületein. Az USDA jelentése rámutat, hogy

Az ukrán hatóságok ugyanakkor a 2007-ben elfogadott és jelenleg is hatályos „biológiai biztonságról” szóló törvény alapján egyetlen GMO-fajtát sem engedélyeztek, így hivatalosan Ukrajnában kizárólag GMO-mentes növényeket lehetne termeszteni. A külföldön értékesített, független szakértők az általuk bevizsgált tételek között ugyanakkor jelentős GMO-érintettséget mutatnak ki a gabonaféléknél és az olajos magvaknál is. 

A független szakértői vizsgálatok ráadásul nem alkalmasak arra, hogy a szennyeződés eredetét megállapítsák, az állami intézményrendszer pedig a mai napig nem képes ellátni ellenőrzési és engedélyezési feladatait, ezért sincs Ukrajnában hivatalosan genetikailag módosított növénytermesztés.

Az sem világos, hogy a kisebb gazdaságokban, vagy az óriási agrárvállalatoknál terjedtek-e el a jóval olcsóbban előállítható és értékesíthető, az időjárásnak és a kártevőknek ellenálló, természetes úton nem nemesíthető növényfajták. Az USDA jelentése ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb gazdaságok vásárolnak GMO-vetőmagokat, mivel a nemzetközi agrárvállalatoknak is érdekük a GMO-mentesség fenntartása és ha egy ilyen szállítmány fennakad az ellenőrzéseken, akkor az komoly piaci károkat okozna.

Az ukrán hatóságok gyakorlatilag semmit sem tudnak tenni, mivel a GMO-k engedélyezésére és vizsgálatára alkalmas intézményi hálózat sosem épült ki.

Nem a háború pecsételte meg Ukrajna sorsát

A jelenleg hatályos GMO-szabályozás 2007 óta van érvényben. Ez lehetővé teszi a génmódosított növények engedélyeztetését, ám egyetlen ilyen engedélyt sem adtak ki az ukrán hatóságok. A szabályozás szerint ezeket az engedélyeket ötévente meg kell újítani, de az egyetlen, korábban engedéllyel rendelkező szójababfajtára sem kértek hosszabbítást, vagyis 2018 óta hivatalosan nem vetnek ilyen fajtát.

Ennek ellenére a 2010-es években több nemzetközi jelzés is érkezett GMO-szennyezett szállítmányokról, az érintettséget állati takarmányokban mutatták ki. A washingtoni jelentés példaként említi, hogy Oroszország még jóval a háború előtt, a 2010-es évek közepén már jelentett ilyen szállítmányokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) felé, de Moldovában is akadtak fenn az ellenőrzésen kétes eredetű szállítmányok.

A GMO-érintettséget pedig vélhetően tovább erősítette a háború, mivel a kisebb gazdaságoknak a harcok sújtotta térségekben jelentős költségmegtakarítást jelentett ezeknek a vetőmagoknak az illegális beszerzése.

A jelenleg hatályos ukrán szabályozás háromszintű, ám az intézményi struktúra átláthatatlan és mindig is működésképtelen volt.

Késve érkezett az uniós szabályozás

Ukrajna a csatlakozási tárgyalások 2022-es megnyitását követően, még 2023-ban elfogadta az Európai Unió szigorú szabályozásával összhangban lévő törvényt, ám ez majd csak 2026 szeptemberében lép életbe. Ez azt jelenti, hogy remény sincs arra, hogy Ukrajna, mint a világ legnagyobb mezőgazdasági alapanyagtermelő országa valaha is GMO-mentes legyen, ez pedig előrevetíti, hogy a jövőbeli uniós szabályozás sem lesz képes megakadályozni ezeknek a kultúráknak az illegális termesztését.

Az EU-s szabályozás alapesetben minden GMO-t illegálisnak tekint, amely nem rendelkezik engedéllyel, vagyis a vetőmaggyártó nem kérte az adott fajta uniós termesztésének lehetőségét. A procedúra során hosszas ellenőrzést végeznek az uniós hatóságok és az engedélyhez szigorú minőségi és egészségügyi feltételeknek kell megfelelnie a gyártónak és a GMO-fajnak. Nem szokatlan egyébként az EU-ban a génmódosított növénytermesztés, ugyanakkor a 2010-es években – hosszas tagállami vitát követően, Magyarország és Ausztria főszerepével – az EU lehetővé tette, hogy az uniós szinten engedélyezett vetőmagokat tagállami szinten be lehessen tiltani. 

Fontos, hogy mind az EU-ban, mind Ukrajnában az élelmiszerek csomagolásán kötelező feltüntetni a GMO-érintettséget, ha az összetevők legalább 0,9 százaléka ilyen organizmusokat tartalmaz. A GMO-összetétel Magyarországon sem ritka. A termelés ugyan tiltott, de az állati takarmányok egyik legfőbb összetevője a dél-amerikai, nagyrészt génmódosított szója. Hazánk éppen ennek csökkentése érdekében évek óta ösztönzi a hazai szójatermesztést, ám az éghajlati korlátok miatt a hazaival nem lehet kiváltani az importot.

Miért veszélyes az ukrán gabona?

Nem véletlen tehát, hogy Magyarország az Ukrajnából származó, június 6-a óta újból vámokkal és kvótákkal korlátozott mennyiségű gabonafélék behozatalát továbbra is tiltja.

Magyarország nagyon komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy területén ne fordulhasson elő illegális GMO-termesztés és oroszlánrésze volt abban, hogy a Brüsszel által, az agrárcégek lobbitevékenységének köszönhetően engedélyezett GMO-fajtákat is ki lehessen tiltaniuk a tagállamoknak.

Ukrajna ezért komoly fenyegetést jelent, mivel az ellenőrizetlenül behozott szállítmányok GMO-érintettsége ökológiai katasztrófát okozhat abban az esetben, ha egy kicsírázott GMO-növény a hagyományos szántóföldi növények közé kerül, vagy a pollen beszennyezi a táblákat. Ahol megjelenik a génmódosított növény érintettsége, ott a jövőben örökre kimutatható lesz, amely komoly piaci versenyhátrányt okozna a magyar mezőgazdaság számára.

Európában egyébként nem szokatlan a GMO-termesztés, a tagállamok három nagy csoportra oszthatók:

• 5 országban jelenleg is termesztenek GMO-növényt – Spanyolországban és Portugáliában –, vagy a közelmúltban hagytak fel termesztésükkel – Csehországban, Szlovákiában és Romániában.
• 19 országban tilos, köztük Magyarországon is.
• 3 országban engedélyezett – Finnországban, Észtországban és Svédországban –, ám sosem termesztettek ilyen növényeket és nagyrészt az éghajlati viszonyok miatt a jövőben sem várható.

Az EU újranyitotta a szabályozást

Jelenleg is folyik az uniós vita arról, hogy az új géntechnológiák elterjedésével ezeket az eljárásokat külön kellene szabályozni, jóval megengedőbben, mint a klasszikus GMO-kat. Az új géntechnológiával előállított növények, vagyis az NGT-k annyiban különböznek a GMO-któl, hogy a génszerkesztés során nem visznek be idegen DNS-t az új fajba, hanem a saját DNS-ük átalakításával érik el az új tulajdonságot. Ez azt jelenti, hogy elvben a természetben is létrejöhetnek az így létrehozott fajták. Noha a vita heves, egyelőre egy ilyen eljárással létrehozott növényt sem engedélyeztek, mivel érdemi eredményeket eddig nem sikerült elérni a génszerkesztéssel. 

Az európai vitáról ITT írtunk bővebben.

Nyitókép: Marcelo MANERA / AFP